2012. dec. 27.

Ki kell jutnom!!!!!!! Mit tegyek?

Mikor szembesültem, hogy pofára lettem ejtve, akkor elhatároztam, hogy nem állíthat meg senki.. KI KELL JUTNOM AMERIKÁBA, megvalósítom!! Bebizonyítom, hogy képes vagyok rá, megcsinálom! Nem mondom, hogy egyszerű volt szembenézem azzal, hogy átvertek, és megújult erővel nekikezdeni, utána járni, hogy mi is ennek az egésznek a menete, ha valaki Amerikában szeretne au pair lenni. Google jó barátom, gondolom nemcsak nekem :), így elkezdtem közvetítő irodákat keresni.. Talán az elsőnél meg is álltam, leadtam neten a jelentkezésemet. Másnap felhívtak, ha érdekel, akkor adnak tájékoztatást a programról Pesten. Éltem a lehetőséggel, minden tetszett, amit elmondtak, így 2 nap gondolkozás után belevágtam!!! Inter Au-Pair Kft. a cég neve, ajánlani tudom mindenkinek! A dolog lényege, hogy el kell végezned egy bébiszitter tanfolyamot, melynek van elméleti és gyakorlati része is! Ha sikerült az elméleti rész, ami kb. 6 modulból áll, utána mehetsz gyakorlatra! Mikor én elkezdtem a tréninget, akkor volt magán bölcsije a cégnek, ez mára már megszűnt, így a gyakorlatot játszóházban töltik az au pair jelöltek! Szerencsésnek mondhatom magam, mert a tanulás sem okozott nehézséget, mivel 5 éven keresztül ezt tanultam az egyetemen, pedagógia szakos hallgatóként, szóval az anyag nem volt ismeretlen számomra. A gyakorlati részét is élveztem, nagyon édesek voltak a gyerkőcök, no és itt is előnnyel indultam, mivel nagy a családom, így sok kis lurkó vesz körül :). A gyakorlati részét gyorsan letudtam, 3 héten keresztül reggeltől zárásig a bölcsiben tevékenykedtem.. Majd jöhettek a papírmunkák.. Huh.. ez a macerásabb része, ha ki szeretnél jutni Amerikába! Útlevél, erkölcsi bizonyítvány, érettségi, nemzetközi jogosítvány, na és a referenciák! Hát megszenvedtem velük.. Ha annyit írok, hogy október közepén befejeztem a gyakorlatot, innentől kezdve lehetett a papírokat intézni, és májusban lett aktív az oldalam a családok részére, akkor az elég sokmindent elárul, nem :)?? No persze azért hozzáteszem, hogy ez az én lustaságomnak, és halogatásomnak is köszönhető! Ha esetleg valaki most vág bele a programba, jó tanácsként fogadja el, hogy a lehető leggyorsabban kész legyen minden, gyorsítsa meg a folyamatot, ahogy csak tudja! Ha valaki nekiül, 1 napot vesz igénybe kb. az egész, csak rá kell szánnia az embernek magát és az idejét! Én már tuti így csinálnám! Persze azt gondoltam, hogy aktív lesz az oldalam, és majd potyognak a jobbnál jobb családok az ölembe! Hát ez sajnos nem így működik! Ez tényleg egy hosszú folyamat, persze szerencse kérdése is az egész! Mondjuk mindenképp jól alakultak a dolgaim, ahogy befejeztem a gyakorlatot, a cég felajánlott egy játszóházas munkalehetőséget! Mivel váltani is szerettem volna, mert már úgy éreztem, hogy a Mc Donald's nem nekem való, így mindenképp elfogadtam! Tapasztalatszerzésnek kitűnő, főleg Amerika előtt, no és szakmába is vág! 2011. október 23-án kezdhettem is az új munkahelyemen! Az elején nagyon élveztem, jót tett már a környezetváltozás, és ne feledkezzünk meg, hogy belecsöppentem a jó kis pesti életbe, hiányzott már a nyüzsgés! Kecskemét teljesen más.. nyugis, és már elég volt, a mindenki mindenkit ismer felhozatalból. Majd ahogy teltek a hónapok, ennek a melónak is megvolt a hátulütője. Türelmetlen szülők, fegyelmezhetetlen gyerekek és még sorolhatnám.. Persze rajtam múlott, hogy a papírokat intézzem, de csak húzódott a dolog, viszont Amerika minden nap szóba került! A pesti életet imádtam, főleg, hogy legjobb barátnőmmel, Fannival laktam. Majd közeledett az államvizsga, egyre feszültebb voltam, és minden a tanulás körül forgott. A tételek sokaságában elveszve, egy kis szusszanást igényeltem, amelyet éppen akkor az internet nyújtotta számomra.. Facebook, emailek, és a szokásos napi szörfölés a neten. A freemailt megnyitva, érkezett egy levelem, melyet az Interexchange-től kaptam, hogy megnézett egy család, és üzent is. Tetszett nekik a profilom, így interjúra hívtak.. Hát nem mondom, hogy pont a legjobbkor, mivel a könyvek hatalmukba vettek, de azért örültem, hisz tudjátok America is waiting for me :). A család úgymond tökéletes volt számomra. 1 éves kislány, San Diego, szuper szülők, kívánni sem kívánhattam volna jobbat! Érdeklődőek voltak, folyamatos emailek váltották egymást. Olyan kérdéseket tettek fel, melyekből biztosra vettem, hogy engem akarnak! Mindent tudtam már San Diegoról, márcsak azt vártam, hogy írják, hogy mikor mehetek.. teltek a napok, eljött az államvizsga, melyet sikeresen megcsináltam.. Gondoltam minden sínen van, mostmár csak egy időpontot kellene tudnom, hogy mikor utazom.. Egy szép napsütéses délelőttön, kapok egy mailt az ügynökségtől, mely azt tartalmazta, hogy törölt a család.. Mondom WTF??? Biztos voltam benne, hogy valami rendszerhiba, és tuti nem tettek parkolópályára, hiszen minden annyira tökéletesnek tűnt.. Majd írtam a családnak, hogy mi ez az egész, mire írták, hogy ők nem tudták, hogy engem az iroda értesít egyből, és nagyon sajnálják, mert személyesen szerették volna elmondani, de mást választottak, ami nagyon nehéz döntés volt számukra, de engem is nagyon megszerettek, bla-bla-bla sablon szöveg.. elérkeztünk pofáraesés II. fejezetemhez... Tényleg úgy érintett, mint derült égből a villámcsapás, annyira biztos voltam magamban, hogy ők az én családom.. Itt már kezdtem feladni, és úgy gondolni, hogy lehet másfelé kellene nézelődnöm, nagyon nem akar összejönni Amerika.. Majd 1-2 hónap eltelt úgy, hogy nem is nézett család, semmi nem történt.. Nagy volt az elkeseredésem, augusztus végén, szeptember elején már mindenképp kint szerettem volna lenni.. Teltek a gyönyörű nyári-őszi napok, napi 5x csekkoltam az email fiókomat, hogy hátha.. Majd a tetoválásomra gondoltam, hogy nem hiába van a hátamon --> Never a failure, always a lesson! Ilyenkor mindig megerősödtem, és újult erővel felálltam, és az elhatározottságot, céltudatosságot tartottam szem előtt..
Szuper 8 hónapot hagytam magam mögött, 2012. júniusában hazaköltöztem, nyári borfesztiválos munka miatt! Harmadik nyár, hogy mindig dolgoztam a fesztiválon, most sem történhetett másképp. Eljött augusztus vége, család jelölt a kanyarban sem volt.. Majd munka nélkül maradtam, 3 hétig vergődtem, szenvedtem.. Egyszer csak megcsörrent a telefonom, játszóházból hívtak, hogy visszavesznek, de másnap már kezdenem is kellene.. Huh, hát felgyorsultak az események, ismét visszacuccolás Pestre stb... de mindenképp elfogadtam, mert a munkanélküliség nem nekem való, Kecskeméten nem túl sok lehetőség van.. Szerencsém volt, mert ahol Fannival laktam albérletben Pesten, utánunk unokaöcsémék költöztek be, így pofátlanul bekéredzkedtem hozzájuk :).. Ismét elkezdődött pesti életem, csak most Fanni nélkül, hát nem olyan volt, mint anno.. de legalább volt munkám, amiért a mai világban összetehetjük a két kezünket.. Teltek múltak a szürke hétköznapok, majd egyik nap, egy emailt pillantok meg a leveleim között... Interexchangetől érkezett, egy család megnézett, interjúra hívott, emailt küldött, olyan hirtelen, gyorsan történt minden. Már itt éreztem, hogy ez komolyabb lehet, mint az eddigiek, mert pár óra leforgása alatt történt minden, míg a többi családnál lassú folyamatként működött a dolog. Felvettem a host family-vel a kapcsolatot, nagyon érdeklődőek, közvetlenek, barátságosak voltak.. Minden stimmelt velük, amitől kicsit megijedtem, hogy augusztusban születtek az ikerlányok :). Nagyon intenzív volt a kapcsolattartásunk, de azt is tudtam, hogy más jelöltekkel is beszélnek, viszont valamiért nagyon nyeregben éreztem magam.. Néha elbizonytalanodtam, amit nagyon rosszul viseltem, mert ha lehet ilyet mondani, de nagyon megkedveltem őket :), és féltem, hogy jön a pofáraesés III. fejezete.. Aminek nagyon örültek, hogy sokat kérdeztem.. Bevallom, nehezemre esett, mivel a bemutatkozó levelük annyira részletes volt, hogy szinte "mindent" leírtak, amit tudnom kell! Persze millió kérdést fel lehet tenni, de számomra mégis nehézséget okozott.. Sokszor előfordult, hogy a skype kapcsolat sem volt tökéletes, de kitartóak voltak. Többször rákérdeztem, hogy mikor fognak dönteni, mert izgatott is voltam, és mégiscsak tudni szerettem volna, hogy merre sodor az ár. Majd egyik vasárnap estére megvolt beszélve interjú velük.. Pár mondatot beszéltünk, mikor a webkamerába mutatták, hogy: "Szeretnénk, ha Te vigyáznál ránk Dora! Ashley és Sarah".. A hangom elcsuklott, a könnyeim potyogtak, nem tudtam megszólalni.. Ez azt jelentette, hogy JANUÁR 7-ÉN IRÁNY AMERIKA!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :) :) America is waiting for me!!! :)

1 megjegyzés:

  1. szia. Én is az inter aupair kft-n gondolkodok. Megkérdezhetem h ez a bébiszitter tanfolyam mennyibe került pontosan?:)

    VálaszTörlés