Szóval kiderült a várva várt dátum, JANUÁR 7-E! :) Innentől kezdve izgatottan vártam, hogy mikor kapom meg a papírokat New Yorkból. Nem túl sok idő telt el, mikorra megérkezett. Au pair kézikönyv, tankönyv, papírok, amikre szükség van a vízumnál. Kértem is vízuminterjúra időpontot, 400 ft/perc+áfa.. :D Végülis feltétlen szükséges 90-es szám, egy fránya időpontkérésre.. no mindegy.. :) Az ügyfélszolgálatos, aki kb. gyök kettővel beszélt :D, megkérdezte, hogy befizettem-e a vízumdíjat.. a válaszom: hát őőőőő, még nem, de a nap folyamán befizetem! Hát akkor ő nem tud nekem időpontot adni, csak akkor ha befizetem! Hiába győzködtem, hogy mindenképp megyek a bankba, nem kaptam időpontot! Mérgemben aznap márcsak azért sem mentem el, nem mintha bárkit is büntettem volna ezzel magamon kívül.. :) Majd másnap elsétáltam az MKB bankba, és kipengettem a 36000 ft-ot! Nem mondom, hogy jólesett, de arra gondoltam, hogy úristen, egyre közelebb vagyok a célhoz :). Délután felhívtam gyök kettes barátunkat, gyorsasága ismét csak ezt a szintet érte el, ja, és ne feledkezzek meg az üdvözlő gépi hangról sem, ami szintén húzza az időt :).. Majd segítőkész emberünk minden adatot megismételt, nehogy elírás legyen, de nekem csak a dollár jelek pörögtek a szemem előtt, hogy csúsztatnom kell Amerikát a telefonszámlám miatt :D. Majd röpke 4 perces beszélgetés után, november 27-re kaptam előjegyzést. Örültem, mint majom a farkának, hogy hurrá, remélhetőleg hamarosan vízumtulajdonos leszek :). Ezt figyeljétek, ekkora szerencsétlen is csak én lehetek.. :D Egyik este lefekszem aludni, pörögnek előttem a képek New Yorkról, Amerikáról, a családról, és persze Londonról, mert úgy döntöttem, hogy Amerika előtt még meglátogatom Öcsémet és unokanővéremet, és jó lesz egy kis kikapcsolódás, és mindenképp találkozni szeretnék velük, mielőtt elutazom. November 30-tól december 5-ig szólt a látogatásom. Mint említettem, lefeküdtem aludni, és bevillant, hogy ááááááááá, a személyim le van járva, ami azt jelenti, hogy csak útlevéllel tudok kimenni Angliába. Na mármost, ha megkapod a vízumot, akkor elveszik az útleveledet, amit egy futárszolgálat juttat el neked minimum 3 munkanap alatt. 30-án 6:10-kor indult a gépem!!!!!!! Akárhogy agyaltam, mi tévő legyek, arra jutottam, hogy át kell rakatnom az időpontot! :D :D :D Hát ígyis történt, másnap délelőtt felhívtam az olcsó számot :D, ismét gyök kettes haverommal társalogtam, mindent 10x megismételt, nem hazudtolta meg önmagát :), és december 6-a reggelre kaptam is időpontot! Így november 30-án irány London, ami szuper volt, imádom! Megfordult a fejemben, hogy kezdetben erre vettem az irányt, és már régen kint lehetnék, ismerősökkel körbevéve, de más döntést hoztam, Amerikát választottam! Londonról nem írok sokat, it was fantastic! :) 5-én könnyes búcsút vettem Öcsémtől és unokanővéremtől, aki kismama :), velük majdcsak sokára találkozom újra. Hát fájó szívvel gondoltam benne, hogy a kis manót, nem fogom látni, majdcsak 1 évesen, addig csak képekről.. nem tudtuk, hogy kisfiú vagy kislány, így meg is nehezítette azt a 6 napot míg kint voltam vásárlás szempontjából :), minden kék vagy rózsaszín, elvétve találni olyat, ami bármelyik nemre jó..
Londonban megkaptam álmaim bőröndjét, amerikai utamat figyelembe véve :).
5-én este érkeztem Ferihegyre, utána irány az albérlet. Másnap reggel vízuminterjú, utána meló! Gondoltam időben felkelek, csak neten néztem meg, hogy hova kell menni. Úgy terveztem, hogy inkább korán odaérek, minthogy késsek, ígyis eleget variáltam az időponttal kapcsolatban, kicsit féltem is, nehogy már fekete ponttal induljak a "vizsgán". Ja, és az van írva, hogy negyed órával korábban érkezzünk meg! Sikerült 7:10-kor elindulnom, úgy, hogy 7:40-re volt időpontom, és ha levonom a 15 percet, akkor azt jelenti, hogy 7:25-re ott kellene lenni! Bepánikoltam, egyébként is izgulós vagyok, szóval csináltam magamnak a hülyeséget! Már taxit akartam hívni, mire leesett, hogy kb. 1000 ft van nálam, a többi font, mivel tegnap este érkeztem haza, és nem váltottam még be a pénzemet... Még nagyobb pánik :D.. Rohanok a metróhoz, úgy, hogy csak annyit tudtam, hogy hol kell leszállnom, onnan még meg kellene keresnem a követséget. Kicsörtetek, azt sem tudom, hogy merre induljak, majd visszarohanok, megkérdezem a kaller bácsikat, mire elkezdi nekem mondani, hogy merre menjek 45°-os szögbe stb, csak pislogtam, hát mondom jó.. Elindultam, majd egy iskolatáskával ballagót megkérdezek, mire szegénykém rémült arccal csak annyit mondott, hogy nem itt lakom!!! Gondolom otthon megtanították, hogy idegenekkel nem állunk szóba :D. Majd egy bácsika is arra ballagott, rémült fejjel kérdezek, de szerencsére a 45°-os szöget eltaláltam, mert jó helyen jártam, közel a nagykövetséghez :). Odaértem, már páran várakoztak, majd szólítottak! Nem gondoltam, hogy ilyen komoly dolognak vágtam neki! Akárcsak a reptéren.. kabátot, táskát átvilágítanak, majd átmentem a kapun, telefont, kulcsot kint kellett hagynom, a táskámban ásványvíz, melybe bele kellett innom.. :O :O Egy őr nyitotta ki az ajtót, amikor beértem az épületbe. Közölte velem, ha kattan a belső ajtó, akkor mehetek, és bal oldalon lesz a sorszámhúzó automata. Bementem, keresve a sorszámhúzót, mire megtaláltam... hozzáteszem, tényleg egyből bal oldalt volt, de izgalmamban nem vettem észre :D.. majd sorszámot húztam.. szerintetek azt a gombot nyomtam, amit kellett volna?????!!!!! :D Hát nem.. :) Hívták a 800-as sorszámot, amit először húztam, de nem mertem semerre menni, valami irodába kellet volna :D... Amikor a helyes gombot nyomtam, akkor a 100-as számot kaptam, amiből kettőt adott.. Gondoltam magamban, nem hiszem el, hogy ez is nálam romlik el :), így az egyiket letéptem, a másikat otthagytam! Mikor megvillant a 100-as, odamentem az ablakhoz, az ügyintéző elkérte a papírokat, és a két sorszámot! Csodálkoztam is, hogy honnan tudhatja, hogy én kettőt húztam.. :D :D Hát én adtam neki egy 100-ast meg egy 800-ast :D :D :D, kicsit nézett, hogy mi bajom van.. Jaa, mondom rossz sorszámot húztam először, majd elkezdett telefonálgatni.. Fantasztikusan éreztem magam, de tényleg :D! Majd kiderült, hogy nem hiába adott a 100-ból kettőt, visszamentem az automatához, és még ott volt a hiányzó darab :)! Reggeli rohanásom miatt féltem, hogy remélem nem maradt semmi otthon... persze valamit nem talált a hölgyemény... hát mondom ezt nem hiszem el, tetőzte még az is, hogy nem volt túl kedves.. Hiába mondtam neki, hogy én ezeket kaptam New Yorkból, kb. hülyének nézett, hogy akkor is hiányzik, ami neki kell.. már ott voltam, hogy hagyjuk egymást, kérek új időpontot, ebben már úgyis jártas vagyok :D, a telefonszámlámnak is mindegy már :D. Végül meglettek a papírok, csak nem nézte jól át... No comment! Majd ujjlenyomat készítés, hát nekem ez sem ment könnyen! Nagyon izgultam, így izzadt a tenyerem, kb. 10x próbáltuk jobb kézről, hát nem lett tökéletes... A nőnek itt esett le, hogy izgulok, kérdezte is, és érdekes módon átváltott normális viselkedési formába... Hm.. Majd közölte, hogy általános dolgokat fognak kérdezni, ne stresszeljek.. Jaa, azt kifelejtettem, hogy mióta megkaptam a papírokat, azon agyaltam, hogy angol vagy magyar interjúra menjek, de az angolt javasolták, mivel mégiscsak Amerikába készülök! Nagyon tartottam tőle, mi van, ha olyat kérdeznek, amit nem értek meg, és elbukom emiatt a vízumot vagy akármi... Szokásos Dóris aggodalom.. Viszont ha magyarra megyek, akkor lehet, hogy az lesz a baj?!! Áááááá, mi tévő legyek??!! Majd eldöntöttem, hogy nem érdekel, Magyarországon vagyok még, igenis magyarul fogom ezt elintézni. Ha megkérdezik, hogy miért nem angolra mentem, arra is megvolt már a frappáns válaszom! Mikor a nő eligazítást tartott, hogy kb. mire számítsak, nem kérdezte meg, hogy melyik nyelvet választom. Gondoltam, biztos magyar.. Majd megvillant ismét a 100-as szám, teli vigyorral megyek a konzulhoz, bájosan Szép jó reggelt kívánva, mire a válasz Good morning volt!!! Hát akkor szedjük elő angol tudásunkat, itt már nincs visszaút :)! Tényleg teljesen alap kérdésekre kellett válaszolni: miért mész ki? Hova? Kihez? Tanulni fogsz-e? Amikor visszajössz, mit fogsz csinálni? Tartod-e a családdal a kapcsolatot? stb.. Kb. 5 perc se volt az egész. Szerencsére nem kaptam vissza az útlevelemet, ami azt jelentette, hogy MEGKAPTAM A VÍZUMOT :)!!!!!! 6-a csütörtök volt, 10-én, hétfőn délelőtt már vissza is kaptam az útlevelet, benne a vízummal :)!
Innentől kezdve kezdett már kicsit tudatosulni, hogy megvan minden, ahhoz, hogy Amerikába mehessek! Elküldték emailbe a repülőjegyet, január 7-én 12:55-kor elhagyom Magyarországot!!!! :) :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése