Workday

Hát elérkezett a hétfő, melyet izgalommal vártam, hogy mégis hogy fogok megbirkózni a bébicsősz feladattal :). Mondjuk nem voltam egyedül, mert Heather és John is itthon voltak, viszont a gyerekekkel már én voltam. Reggel 8:30-kor keltek, megetettem őket, majd fél 10-kor ismét álomba szenderültek, ami elég jól sikerült 3 órahosszán keresztül aludtak :). Közben megérkezett a szőnyegtakarító brigád, elég sokáig itt voltak, mondjuk nem két szobát kellett újjá varázsolniuk :). Fél 1-kor Johnnal elindultunk a sulit intézni. 1-ig lehetett Student ID kártyát csináltatni, kb. 12:53-ra estünk be :D, de még voltak előttünk, szóval nem volt para.  Na és nem Magyarországon vagyunk, hogy pontban 1-kor becsukták volna előttünk az ajtót, hogy lejárt a munkaidő.. Az egyetemen volt rá példa.. Megcsináltattuk a kártyát, utána még pár dolgot elintéztünk a suliban, 28-án kezdem a kurzust. Feltérképeztük a terepet, hogy mi merre van, megkerestük a termet, ahol az órák lesznek, a könyvtárat, parkolót. Ha most el kellene jutnom oda, meg lennék lőve, hogy merre is induljak?! :D Mindenesetre az biztos, hogy van élet, és a suli Charlotte szívében van :), örömmel fogok oda járni :). Izgatott vagyok, és nagyon bízom abban, hogy csakis előnyömre fog válni, és rengeteget fogok fejlődni angolból :), hiszen ez a célom, amit soha nem adok fel!!!!! 

Ezt követően bankkártyát szerettünk volna csináltatni, de mivel nincs még social security card-om, így nem lehet bankkártyám sem, majdcsak később. Mivel már éhesek voltunk, így meglátogattuk a Subwayt, egy jó kis tonhalas szenyó kíséretében :). Majd irány haza, ismét hulla fáradtan természetesen, pedig még szinte gyerek volt az idő, és "semmi" fárasztó dolgot nem csináltam. Délután bébik etetése, altatása, cumisüvegek elmosása stb.. Ismét elrohant egy nap. 

Kedden John már dolgozott, Heather is, csak ő itthon. Ezen a napon már tényleg "egyedül" voltam a bébikkel, egyszer jött fel Heather megnézni, hogy minden rendben van-e. Szuperül mentek a dolgok, reggel etetés, ezt követően altatás, ismét etetés, alvás.. :) Mondjuk nem túl kényelmes egyszerre etetni az ikreket, de megoldható :D. Hawaii sorom volt, rengeteget aludtak. Gondoltam is, ha ez így lesz, akkor tényleg a legszerencsésebb au pairnek mondhatom magam, mert minden fantasztikus :). Fél 6-ig szólt a munkaidőm, teljesen pontosan el is vették tőlem akkor a gyerekeket. Nagyon korrektek!! Örülök, hogy én vagyok az első au pair náluk, minden a szabályok szerint működik :). Alig vártam, hogy beszélhessek az otthoniakkal az első tényleges munkanapom után! Mikor még Magyarországon voltam, akkor nem gondoltam volna, hogy probléma lesz ez a -6 óra eltérés. Hát azért nem egyszerű. Amikor én dolgozom, akkor az otthoniak már hazaérnek a munkából, és szinte a fekvéshez készülődnek, no de azért megoldjuk a csacsogásokat :). Szóval fél 6-kor véget ért a munka, utána kicsit lazítottam, átgondoltam az aznapi tevékenységemet, és bíztam benne, hogy mindent rendben csináltam. Szerdai napom teljesen ugyanígy nézett ki. Na majd jött a csütörtök, ez már kicsit különbözött az eddigiektől. Reggel orvoshoz mentünk oltásra. Először lemérték a gyerkőcöket, majd elég hosszasan vártunk az orvosra. Megérkezett, injekciós tűkkel a kezében.. Huh, már a látványtól rosszul voltam.. Belegondoltam, hogy a két kis manónak ez mennyire fog fájni, a szemeim már könnyben forogtak. Heather fogta Saraht, ő kapta az első szúrást.. Hát szegénykém felordított, akkor már potyogtak a könnyeim Heatherrel együtt.. Annyira, de annyira sajnáltam. Majd következett Ashley, de nem mertem bevállalni, hogy úgy adják be neki az oltást, hogy a kezemben van, így letettem az ágyra, és fogtam a kezecskéjét. Nem néztem oda, de nem volt nehéz kitalálni, mikor a tű a lábához ért.. :'( Jajj, nagyon rossz volt. Kicsit vártunk, míg megnyugodtak, utána útnak indultunk, a lányok el is aludtak közben. Lazításként megálltunk a Starbucks-ban forró csokit inni, ami abban az állapotban jól jött.. Na jó, azért tegyük hozzá, hogy a Starbucks bármilyen állapotban jól jön :D :P. 

10 körül értünk haza, utána nem sokkal fel is ébredtek... Hát innentől kezdve nem unatkoztam. Azt hittem, hogy a szuri elnyomja őket, de nem!!! Nagyon nyűgösek voltak, szinte felváltva sírtak, hiába csináltam bármit, nem hatott. Sajnáltam őket, mert tudtam, hogy a szuri hatása, de rossz volt, hogy tehetetlennek éreztem magam. Majd álomba szenderültek, de nem tartott túl sokáig. Fárasztó nap volt, de bíztam a másnapban, hogy akkorra minden jobb lesz. Elérkezett a péntek, minden ugyanúgy kezdődött, mint eddig. Majd Heaher reggel közölte, hogy a szuri általi nyűgösség 48 órán keresztül tart.. Ohhh, jeee! Ismét egy nehéz napnak néztem elébe! (Jaaa, jövő héten 4 oltás!!!!!) Hozzáteszem, hogy közel sem volt olyan fárasztó nap, mint a csütörtök, de közel sem volt olyan laza, mint ahogy kezdődött a hetem. Belecsöppentem, hogy megnyertem két bébit egyszerre, de megoldottam.. :) Késő délután megérkezett John kislányával Kaylaval, ő  kéthetente szokott itt lenni, én most találkoztam vele először. Nagyon édes volt és izgatott, várta a velem való találkozást :).

Őszintén megmondom, vártam a hétvégét, hogy jó lesz egy kis pihi, addig aludni ameddig akarok, beszélni az otthoniakkal, rendezgetni a kis dolgaimat! :)

Este vacsiztunk egy kis bor kíséretében, nem kellett ringatni, hogy elaludjak! :) JUHHÚÚÚÚÚ HÉTVÉGEEEEEE! :)